Főoldal ||  Hírlevél ||  Impresszum ||  Fórum ||  Archívum ||  Patikák     
Oldal küldés Nyomtatás  .: Egészséges életmód Főoldal
  A néma szenvedő. Vese és a hólyag betegségei.
Ha valaki alaposan szemügyre vesz bennünket, sokszor úgy fogalmazunk, hogy vesénkbe lát. Ez a szólás rávilágít a veséknek az életben játszott központi szerepére. Sajnos a vese megbetegedései nem ritkák, akár teljesen is felmondhatják a szolgálatot. A leggyakoribb betegségek közé tartozik az idült hólyaghurut és a vizelettartási képtelenség.
TermészetGyógyász Magazin 2001.10.09.

  Vigyázat! A stressz hizlal
A krónikus stressz - vagyis amikor felesleges dolgok miatt is aggódunk - nemcsak káros az egészségre, de hizlal is. Blokkolja az agysejtek működését, megterheli a szívet, a vérkeringést és tartósan gyengíti az immunrendszert. Minél több terhet vállalunk magunkra, annál nagyobb zavart okozhatunk szervezetünk eredményes önszabályozásában, egészségünkben - állítják a szakemberek, akik hosszú ideje kutatják a stresszbetegség jeleit, szimptómáit.
Shape Magazin 2001.10.09.

  Mindennapi kenyerünk. Álbarnák és valódiak.
Éppen azért, mert egyre többen keresik (az egészséges táplálkozás terjedésével) a barna kenyereket, a pékek a fehér (szénhidrátgazdag) lisztből készült kenyértésztához malátaalapú színezéket adnak. Így a gyakorlatilag fehér kenyérből egyszerűen és gyorsan barna lesz. Ez az eljárás sokkal egyszerűbb, mint a teljes kiőrlésű liszt használata, hiszen így megúszható a hosszabb kelesztési idő, a sok pepecselés. Az így készült kenyér azonban semmivel sem egészségesebb, mint a fehér. Természetesen itthon is kapható igazi barna. Meg is lehet különböztetni a műbarnát az igazitól.
Patika Tükör 2001.10.08.

  Mit tegyünk, ha a gyerek balesetet szenved (I. rész)
A bajt jobb megelőzni, mert a már bekövetkezett eseményeket nem lehet meg nem történtté tenni. Ha a baj mégis bekövetkezett, tudnunk kell, mi a teendő, mert a sérült helyzetén sokat lehet ronta-ni kapkodással vagy alapvető ismereteket nélkülöző jó szándékú 'segítségnyújtással'. A következőkben röviden összefoglaljuk, mit kell és mit nem ajánlatos tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek esetén.
GyógyHírek 2001.10.05.

  Kell a folyadék!
Fontos a folyadék, mert az emberi szervezet 50 százalékát víz alkotja, ez az arány az izmok esetében akár 75 százalék is lehet. Mivel naponta 3 liter vizet választunk ki (kb. 2 litert a veséken keresztül, 1 litert a bőrön át és a légzés útján), ezt a mennyiséget pótolnunk is kell, különben a szervezet egyensúlyi állapota megbomlik. Ennyit azonban igen kevesen isznak. A fiatalabbaknál jobb a helyzet, mert ha a vérükben kevés a folyadék, speciális idegsejtek azonnal jelzik az agynak, hogy inni kell valamit. Az időseknél, vagyis a 65 éven felülieknél azonban a szomjúság alábbhagy, mert a szenzorok érzékenysége csökken.
Gyöngy 2001.10.05.

  Kapcsolja ki a fájdalmat ( A fejfájástól a hátfájásig)
A nem megfelelő kezelés krónikus tünetekhez vezethet. Az utóbbi évek kutatásai olyan terápiás módszereket fejlesztettek ki, amelyek tartós javulást hoznak. 'Már megint ez a fejfájás!' - kapunk reflexszerűen a fájdalomcsillapító után. Az orvosok szerint ez nem helyes, mert a fájdalom így könnyen krónikussá válhat, és a végén egy specialista sem lesz képes enyhíteni panaszunkon.
She.hu 2001.10.04.

Csomók a mellben: 10 gyakori tévedés és a valóság

Csomók a mellben
A nők körében gyakori panasz, hogy a legkülönbözőbb életkorokban jól kitapintható csomókat észlelnek a mellükben, amit sokan rákos daganatnak gondolnak. Valójában az esetek többségében nem rosszindulatú daganatokról van szó, de észlelésük esetén mindenképpen azonnal forduljunk orvoshoz. A csomók kialakulását rendszeres önvizsgálattal szinte azonnal észrevehetjük. A szakorvosok tanácsa szerint:

Mikor kerüljön sor a vizsgálatra?
...'a menstruációs ciklusnak mindig ugyanabban az időszakában történjen, mivel az emlőállomány tapintata a szervezet hormonális állapotától függően változik. Célszerű a vizsgálatot a menstruáció utáni első napokban végezni. A rendszeres havivérzés elmaradása után a vizsgálat bármikor megejthető, például mindig a hónap első napján. Sokan zuhanyozás közben végzik a vizsgálatot, mert a nedves kéz jobban csúszik a bőrön. A rendszeresen végzett önvizsgálattal rövid idő alatt megtanulható, hogy milyen a mellek normális tapintata, és a megszokottól eltérő elváltozás könnyebben felfedezhető. Az emlő önvizsgálata mellett évente egyszer orvosi rendelőben - általában sebészeten vagy nőgyógyászaton - is érdemes elvégeztetni a vizsgálatot.'

Hogyan végezzük a vizsgálatot?
'Az első lépés, hogy egy tükörrel szemben állva figyelje meg a mellei alakját és nagyságát, ami rendszerint kissé különböző. Figyelni kell a nagyobb aszimmetikrus eltérések megjelenésére. Keresni kell a bőrön látható behúzódásokat, és külön figyelmet kell fordítani az emlőbimbók elváltozásaira, különösen annak behúzódására, befordulására.

Második lépésként mindkét kezet tarkóra téve kell megismételni a tükör előtti önvizsgálatot. Ilyenkor ugyanis az emlő alsó részei válnak jobban láthatóvá. A megfigyelés folytatásaként tegye csípőre a kezeit, kissé dőljön előre, és így keresse az emlők alakváltozásait, a bőrön észrevehető finom behúzódásokat.

Ezután következik az emlők áttapintása. A bal kart megemelve, a kezet tarkóra téve a jobb kéz középső három ujjával, kívülről indulva, egyre szűkülő csigavonalban finoman, de erőteljesen tapintsa át az emlőt, tömött csomók, dudorok után kutatva. Ezután áttapintható a hónaljárok is, ahol a nyirokcsomók bújnak meg. Nem szabad megfeledkezni az emlőbimbó mögötti terület megtapintásáról sem. Az emlőbimbót finoman megnyomva, feltűnhet annak váladékozása.

A vizsgálat megismétlendő az ellenoldali emlővel is. Végül hanyatt fekve, a vizsgált oldalon a kart a fej alá téve, hasonló módon kell áttapintani a melleket. Ilyenkor az emlő állománya kissé lelapul, szétterül, így a mélyebb területek is könnyebben vizsgálhatók. érdemes egy kispárnát tenni a vizsgált oldali lapocka alá.
Ha bármilyen eltérés, csomó, bőr-vagy emlőbimbó-behúzódás, illetve váladékozás észlelhető, nem szabad késlekedni az orvosi vizsgálattal.

Mellrák: 10 gyakori tévedés és a valóság
Rákot okoz a fogamzásgátló tabletta? Öröklődik-e a rák rizikófaktora? Veszélyesebb-e a mellrák a fiatal nőknél? Ezek a kérdések gyakorta vetődnek fel társalgás közben, és sok olyat mesélnek erről az alattomos betegségről, ami a legújabb kutatások szerint már nem igaz. A She most összegyűjtötte mindazokat az információkat, amit a nőknek tudni kellene!

  • 1. tévedés
    ' A világon egyre több fiatal nő hal meg mellrákban'

    Ez nem igaz. Való igaz, hogy mind gyakrabban lesznek a fiatal nők is mellrákosak, de csak öt százalék betegszik meg a 40. születésnapja előtt. A megbetegedések kétharmada az 55. születésnap után lép fel, de a gyógyulás esélyei napjainkban jobbak, mint valaha. Azt azonban nem tudja senki pontosan, hogy az utóbbi harminc évben az újonnan megbetegedett nők száma miért duplázódott meg. Valószínű, hogy azért, mert a diagnózis lehetőségei javultak és a legújabb megbetegedések sokkal gyorsabban megjelennek a statisztikákban. Ez azért is jó, mert minél több nő tud a mellrákról, minél korábban felismerik és kezelik a betegséget, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak. Ez pedig leginkább a fiatal nőkre vonatkozik. Az USA-ban és Angliában tartott nagy felvilágosító kampányok ahhoz vezettek, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a rákbetegek körében a halandóság.
  • 2. tévedés
    'Ha az anyának nincs mellrákja, akkor a lánya sem lesz rákos'

    Sajnos, erre nem számíthatnak az érintettek. A nők 80 százalékának, akinél mellrákot diagnosztizáltak, sem az anyja, sem a testvére nem volt mellrákos. A fordítottja azonban fontosabb az állításnak: ha a családban több nőnek is van mellrákja, akkor ez utalhat örökölhető génproblémákra, ami növeli a kockázatot. A hajlam genetikai vizsgálattal megállapítható.
  • 3. tévedés
    'A fogamzásgátló tabletta mellrákot okoz'

    Ezt így nem lehet állítani. Sok tanulmány létezik a témával kapcsolatban, de egyik sem ad egységes képet. Egyik oldalról köztudott, hogy a női nemi hormon (ösztrogén) a mellmirigy szöveteiben a sejtek növekedését erősíti és ezzel elvileg a létező ráksejtek is gyorsabban nőnek. Más oldalról azonban, az erősen ható ösztrogén ellenére azok a nők sem mutatnak föl magasabb rákrizikófaktort, akik hosszú évekig, sőt évtizedekig tablettát szedtek. Valószínűleg azért, mert a tabletta megakadályozza az ovulációt, azaz elnyomja a peteleválást, ami hosszútávon csökkenti a rák rizikófaktorát.
  • 4. tévedés
    'Vannak rákos személyiségek, akiknek a sorsa előre meghatározott'

    Ez az elmélet mára elavult. A nyolcvanas években létezett az a tézis, hogy a rák a 'fejben keletkezik'. Az úgynevezett 'rákos személyiségek' (zárkózott emberek, akik a szomorúságukat magukban tartják) állítólag gyakrabban lesznek mellrákosak, mint mások. Tudományos vizsgálatok azonban nem erősítették ezt meg. Ennek ellenére tényleg van valami kapcsolat a rák és a psziché között. A stressz beteggé tesz, gyengíti az immunrendszert, ami azután nem tudja megfelelő mértékben legyőzni a rákos sejteket. A pszichológusok manapság azokat az embereket tartják veszélyeztetettnek, akik 'lelkileg merevek', akik nem képesek arra, hogy az életüket saját szükségleteik szerint éljék, hanem kívülről irányítják őket (pl. a stressz és a frusztráció a munkában és otthon). Terápiaként hat rájuk minden, ami a napi mókuskerékből kiszabadítja őket: művészet, kreativitás vagy pihenés. Igazi megoldás azonban nem létezik. Az érintettek azt tanácsolják, hogy minden nőnek figyelnie kell önmagára és a szükségletei szerint kell cselekednie.
  • 5. tévedés
    'A mellrák diagnózisa egyenlő a halálos ítélettel'

    Nem így van, mert a kezelési lehetőségek mind jobbak és kímélőbbek. Az idejében felismert mellrák a rák betegségek közül az egyik, amit a legjobban tudnak kezelni. Ha a daganatot korán megtalálják, akkor a gyógyulás esélyei 90 százalékosak. Az esetek 70 százalékában pedig úgy operálható, hogy a mell is megmarad.
  • 6. tévedés
    'A terhesség és a szoptatás elősegíti a mellráksejtek növekedését'

    Ez nem igaz, az ellenkezője azonban igen. A terhességek számával és a hozzá kapcsolódó szoptatással csökken a rizikófaktor, mindenekelőtt azoknál a nőknél, akik harminc éves koruk előtt szültek. Az oka, hogy ha a baba nő a méhben és aztán szoptatják, akkor nincs peteleválás és havivérzés. Tanulmányokban azt mutatták ki, hogy a peteleválás összefüggésben áll a mellrák rizikófaktorával. Minél gyakrabban van peteleválás, annál nagyobb a rizikó. Ezért számítják a korán kezdődő vérzést és a későn kezdődő változókort a rizikófaktorok közé.
  • 7. tévedés
    'Akinek nincs rizikófaktora, az nem is lehet mellrákos'

    Erre a kijelentésre nem szabad hagyatkozni. Túl sok faktor létezik, amelyek elősegítik a rák kialakulását anélkül, hogy az okokat világosan fel lehetne ismerni. Akinél nincs rizikófaktor, s emiatt biztonságban érzi magát és nem veszi figyelembe a megelőzést, az veszélyesen él. Manapság abból indulnak ki, hogy akkor jön létre rák, ha egy szerv vagy szövet sejtosztódása nem kontrollálható. Így nő a tumor vagy a daganat. Amikor a sejtek megfékezhetetlenül belenőnek a körülöttük lévő szövetekbe, akkor rosszindulatú daganatról beszélünk. A vérereken és a nyirokereken keresztül a sejtek a test többi részébe is elterjednek, s így újabb daganatok (metasztázok) jönnek létre. Az egészséges táplálkozás (kevés zsír és naponta ötszöri gyümölcs vagy zöldség) és a sok mozgás segítenek a védekező rendszernek abban, hogy meg tudja fékezni a rákos sejteket. Az elővigyázatosságról sem szabad megfeledkezni, azaz húsz éves kor után rendszeresen havonta egyszer meg kell vizsgálni, tapogatni a mellet, és félévenként a nőgyógyásszal is ellenőriztetni kell. Negyven éves kortól pedig ajánlatos rendszeresen mammográfiára járni.
  • 8. tévedés
    'Mammográfia -a röntgensugarak rákot okoznak'

    Ez a félelem ma már megalapozatlan. A röntgensugarakat olyan kis mennyiségben adagolják vizsgálat közben, hogy nagyon kevés veszélyt jelentenek. A mammográfia során a sugárzásnak 5 milli-sievert alatt kell maradnia. Ez akkora mennyiség, amit az ember egy év alatt természetes sugárzásban is felvesz. Egyesült Államok-beli radiológusok ezt a terhelést egy olyan tíz perces strandsétával hasonlítják össze, amikor 'fönt' nincs semmi, vagyis az illető nem visel melltartót.
  • 9. tévedés
    'Egyes népcsoportok, például a japán nők genetikailag védettek a mellrákkal szemben'

    Az európai nők ötször gyakrabban betegednek meg mellrákban, mint a japán nők. Hogyan lehetséges ez? Hosszú ideig azt hitték, hogy ez genetikailag meghatározott. De például az USA-ba kivándorolt japán nőkről készített tanulmányok kimutatták, hogy minél hosszabb ideig éltek és táplálkoztak amerikai nőként, annál nagyobb lett náluk is a rizikófaktor. A japán kivándorlók lányai pedig, akik az USA-ban nőttek fel, már nem is különböztek e tekintetben az amerikai nőktől. A kutatók ebből arra következtettek, hogy mégsem a gének azok, amik megvédik a japán nőket, hanem a táplálkozás. A japán konyha nagyon zsírszegény. Az alapélelmiszer, a szója pedig manapság az egyik leghatásosabb megelőzés a mellrákkal szemben.
  • 10. tévedés
    'A szűk melltartók mellrákot okoznak'

    Ez a híresztelés erősen tartja magát. Ezserint a szűk melltartók vagy alsóneműk, de minden ruhadarab, ami szorosan a testhez simul, elősegíti a ráksejtek növekedését. Amerikai rákkutatót szerint azonban ez az állítás 'ostobaság'.

She.hu 2002.02.18.

  • Feszes keblek



  •   küldje el ezt az oldalt ismerősének!

      vissza       nyomtat
    We subscribe to the HONcode principles of the HON Foundation. Click to verify.

    Utolsó módosítás: 2014.10.01.
    Ajánlott böngészők: Microsoft Internet Explorer, Netscape, Firefox
    Ajánlott minimális felbontás: 800x600