Főoldal ||  Hírlevél ||  Impresszum ||  Fórum ||  Archívum ||  Patikák     
Oldal küldés Nyomtatás  .: Egészséges életmód Főoldal
  Egyensúlyban. Fogyni mindenáron?
Vannak, akik szabályosan éhen halnak a drasztikus diéta következtében: a betegség neve: anorexia nervosa. A bulimia nervosa nevű táplálkozási zavar háromszor annyi lányt érint, mint az anorexia. A bulimiás ételt csen el, titokban megeszi, majd szándékosan kiöklendezi magából. A táplálkozási betegségek következményei végzetesek is lehetnek: az éhenhalástól kezdve az önhánytatás okozta nyelőcsőrepedésig, a hashajtók és vizelethajtók okozta szívmegállásig. A fizikai tünetek mellett súlyos lelki elváltozások is megfigyelhetők: boldogtalanság, alacsony önbecsülés, szorongás, depresszió - világos tehát, hogy segítségre van szükségük.
Elixír Magazin 2001.10.29.

  Szívhez szóló felfedezés
Magyarországon az elmúlt években háromszorosára nőtt a szív-, érrendszeri betegségek, ezen belül a szívkoszorúér-betegségek és a magas vérnyomás okozta korai halálozás. Hogy mi van a sokkoló adat hátterében? Önpusztító életmód, dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életvitel, stressz. És a mindezek következtében kialakuló magas vérnyomás. Amelyről a betegek vagy nem is tudnak, vagy kezelését elhanyagolják.
Hölgyvilág 2001.10.29.

  Fogadj el! Önmegismerés, külső elvárások.
Ha az embert olyannak fogadják el, amilyen, és nem várják el tőle azt, hogy mások elvárásaihoz igazodjon, akkor önmagát is könnyebben elfogadja…
Patika Tükör 2001.10.27.

  Napi egy hagyma a szívnek
Ausztrál kutatók szerint napi egy fej nyers hagyma elfogyasztása jó hatással lehet a szívre. A hagymadiéta az első kutatási eredmények szerint csökkenti a koleszterinszintet és a vérrögök kialakulásának esélyét.
Jövőnéző 2001.10.26.

  Depressziós a családban
A depresszió a biológiai működések, a gondolkodás és a hangulat változásában megjelenő kedélybetegség, amelyben szorongásos állapotokkal, belső nyugtalansággal járó szomorú hangulat figyelhető meg. Bizonyos szakaszaiban a feszültség, a mindentől ingerültté váló viselkedés kerül előtérbe.
Népszabadság - Gyógyász Magazin 2001.10.26.

  Szolárium
Műfény vagy napfény? Gyakran merül fel a kérdés, nemcsak egészségügyi szempontok miatt. A mi éghajlati viszonyaink között sajnos nem jutunk egyenletesen napsütéshez, a nyári szabdaságunk sem korlátlan, szolárium viszont az év minden szakában rendelkezésünkre áll. De mi is a különbség a szolárium és a napozás között? Nem sok, de arról érdemes tudni.
1perces 2001.10.25.

A gyermekkori elhízás és magas vérnyomás jelentősége a felnőttkori kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében.

Mind a magas vérnyomás, mind az elhízás elősegíti az érelmeszesedésnek és következményeinek, az akut szívizominfarktusnak, agyvérzésnek, érszűkületnek felnőttkori kialakulását. A kardiovaszkuláris betegségek néven összefoglalható tünetegyüttes az egyik legfontosabb oka a megbetegedéseknek és a halálozásnak hazánkban. E betegségek gyökerei már gyermek- és serdülőkorban is fellelhetők. Ebben az életkorban lényegesen hatásosabbak lehetnek a megelőzésre irányuló törekvések, mivel az elváltozások egy része kezdeti állapotban visszafordítható folyamat és a betegségek kialakulását elősegítő étkezési, mozgási és egyéb szokások viszonylag könnyebben befolyásolhatók. A megelőzés fogalma kétirányú tevékenységet takar. Egyrészt a gyermekkori magas vérnyomás és elhízás kialakulásának megakadályozására irányuló törekvést, másrészt a már kialakult magas vérnyomás és/vagy túlsúly esetén az ilyen gyermek gondozását annak érdekében, hogy a vérnyomás és a testsúly normalizálásával megakadályozzuk a későbbi, felnőttkori betegséget.

Tünetek és jelek
Gyermek- és serdülőkorban a magas vérnyomás gyakran tünetmentes. Előfordulnak ebben az életkorban is olyan tünetek, melyek alapján magas vérnyomásra gyanakodhatunk. Ilyen korai tünet az időszakosan jelentkező fejfájás, különösen a tarkótáji fájdalom, az orrvérzés és a szédülés. E tüneteket számos más betegség is okozhatja, megjelenésük azonban magas vérnyomást is jelezhet. Különösen fontos azoknak a gyermekeknek, serdülőknek rendszeres vérnyomásmérése, akik szüleinél, illetve nagyszüleinél korai magas vérnyomás vagy más kardiovaszkuláris betegség fordult elő, mivel a magas vérnyomás egyes családokban halmozottan észlelhető. A tünetmentes esetek felismerését segítik a különböző szűrővizsgálatok. Szűrővizsgálatokat végeznek az iskolákban rendszeresen, de szűrővizsgálatnak tekinthető a sportorvosnál, a továbbtanulás esetén végzett, illetve a különféle gyógyintézetekbe egyéb okból bekerült gyermekeken történő vérnyomásmérés is. A serdülőkor végén a katonai szolgálatra való alkalmasság vagy az autóvezetői jogosítvány kiadását megelőző orvosi vizsgálat tekinthető ilyen szűrővizsgálatnak.

Felismerés
Nem mindegy, hogy a vérnyomásmérés hogyan történik. A nyugalmi vérnyomás megállapításához a vizsgált gyermek a vizsgálat előtt legalább öt percig ül vagy fekszik. A mandzsettának el kell foglalnia a felkar kétharmadát, ami, különösen gyermeknél, felhívja a figyelmet a megfelelő mandzsettaméretre. A mérést két alkalommal kell ismételni, és az utolsó két mérés átlagát lehet a tényleges vérnyomásnak tekinteni. A gyermek normális vérnyomása az életkor függvénye. Míg a 6 éves gyermek nyugalmi normális vérnyomásának felső határa 110/70 hgmm, addig a 12 évesé már 125/80 hgmm. Ez a statisztikailag meghatározott 95 percentilis érték, mely szerint 100 hasonló korú gyermek közül ötnél mérhető magasabb vérnyomás, míg 95 vérnyomása alacsonyabb.

A terheléses vérnyomás, melynek mérését meghatározott fizikai tevékenység előzi meg a gyermek és serdülő korához, alkatához és előzetes sporttevékenységéhez igazodva, magasabb érték. Elfogadható, hogy normálisan a pulzus ötvenszázalékos emelkedését mintegy 30%-os szisztolés vérnyomás-emelkedés kísérheti. Az ennél kisebb emelkedés lehet az elégtelen terhelés, illetve a nagyobb edzettség jele egyaránt.

Szükség esetén a tényleges vérnyomást reálisabban tükrözi a 24 órás monitorizálás eredménye. A monitorizálás felvilágosítást ad a vérnyomás ingadozásáról és lehetővé teszi az úgynevezett 'fehér köpeny' hipertónia felismerését.

A magasabb vérnyomás gyermek- és serdülőkorban egyaránt lehet ismert betegség, elsősorban vesebetegség következménye is. Minél fiatalabb korban észlelünk magasabb vérnyomást, annál valószínűbb, hogy annak valamilyen elsődleges oka felismerhető. A szekunder hipertóniák leggyakoribb oka (90%) a vese, illetve a vese ereinek betegsége. Ezenkívül az elsődleges elváltozás lehet veleszületett szív- és érfejlődési rendellenesség, genetikai, illetve hormonális elváltozás is. A magas vérnyomásos gyermeket ellátó orvosnak minden esetben meg kell kísérelni az elsődleges ok felismerését.

Gyakori eset azonban, hogy elsődleges okot nem találunk. Különösen serdülőkorban észlelhető esszenciális magas vérnyomás elhízással vagy anélkül, főleg olyan utódoknál, akik családjában korai hipertónia fordult elő.

Elhízás
A túlsúly, az elhízás természetesen könnyebben ismerhető fel. A tünet önmagáért beszél, bár a tennivalók szempontjából nem ennyire egyszerű a helyzet. Az elhízást is okozhatja genetikai, illetve hormonális betegség, mely utóbbira különösen akkor érdemes gondolni, ha a gyermek korához képest alacsony termetű. A hormonális betegség valószínűsége az 1%-ot is alig éri el, azaz 100 gyermek közül 99 nem hormonális okból hízik el. A megelőzés érdekében érdemes a hirtelen tömeges súlygyarapodásra korán felfigyelni, amihez segítséget nyújthat a testtömegindex meghatározása. Ennek értéke a testsúlykilogramm és a méterben mért magasság négyzetének hányadosa és normális értéke szintén az életkor függvénye. Így a 14 éves gyermeknél a felnőtthöz hasonlóan a 25-ös testtömegindex még normális, míg 6 éves korban ez már jelentős elhízást jelez. A testzsír százalékát a testtömegindex sem jelzi egyértelműen. Gyermekkorban, ahol az arányok a felnőttekétől jelentősen eltérőek, különösen fontos a testzsír százalékának mérése, amire lehetőséget adhat a váltóáramú ellenállás, az impedancia meghatározása is.

A tennivalók szempontjából fontos megismerni, hogy a túlsúlyos gyermeknél található-e bármilyen szénhidrát-, illetve zsíranyagcsere-anomália, illetve magasabb vérnyomás. Ezek fennállása esetén ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy a túlsúly a későbbiekben különböző kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezet.

A gondozás alapelvei
A másodlagos magas vérnyomás kezelésekor az elsődleges ok megszüntetése és gyakran a gyógyszeres kezelés bevezetése hozhat megoldást. Ezeknek az eljárásoknak ismertetése meghaladja e közlemény kereteit.

Azokban az esetekben, ahol a magas vérnyomás vagy az elhízás pontos okait nem ismerjük, illetve ahol a kórkép kialakulását családi halmozódás magyarázhatja, amikor a genetikai hatások a család életmódjának hatásával együtt érvényesülnek, a kezelés csak igen ritka esetben igényel gyógyszert. A korábban alkalmazott különféle fogyasztószerek gyermek- és serdülőkori alkalmazása a mellékhatások miatt nem ajánlható. Mind a magas vérnyomásos, mind a túlsúlyos, illetve elhízott gyermekek gondozása során figyelembe kell venni a gyermekek egyéni szempontjait és a családok lehetőségeit. A gondozás alappillérei a fokozott mozgás, a megfelelő étrend és szükség esetén a család életvitelének változtatása.

Fokozott mozgás, lehetőségek és buktatók
Nem ismeretes olyan diéta, amely önmagában, a fokozott mozgás bevezetése nélkül hosszabb távon eredményes és az egészséggel összeegyeztethető fogyást eredményezne gyermek- és serdülőkorban. A fokozott mozgás egyik lényege a rendszeresség. A napi két-három alkalommal végzett gyakorlatok sokkal eredményesebbek, mint a heti két három alkalommal végzett jóval intenzívebb edzés. Magas vérnyomás esetén vigyázni kell a túlterhelés elkerülésére, de semmiképpen sem megoldás a testnevelés alóli felmentés, amit gyakran mind a szülő, mind a gyermek kér. Sok szempontot kell mérlegelni. Érthető például mind a szülő, mind a gyermek kérése, ha például az elhízott fiúgyermek megnőtt mellei miatt szégyell levetkőzni a társai előtt. Ebben az esetben csak az egyéni foglalkozás segít. Nehézségekbe ütközhet a gyermekek foglalkoztatása, mivel a sportkörök teljesítményorientált világában a túlsúlyos gyermeknek alig lehet helyet találni. A megoldást külön csoportok létrehozása jelentené, ami jelentős anyagi ráfordítást igényel. A későbbi kardiovaszkuláris betegség ellátásához szükséges összegek egy részéért azonban ez megvalósítható lenne. Problémát jelent a mozgás ideje, mennyisége és minősége. Számos módszer ismeretes. Egyik legegyszerűbb, a családok által legkönnyebben megérthető és megvalósítható módszer, ha a gyermek napjában legalább egyszer mozgás miatt megizzad. Előnye, hogy a testszerte történő izzadás a túlterheltséget is jelzi, és így megfelelő határt szab a magas vérnyomásos gyermek terhelhetőségének. Sajnos az egyik legegészségesebb mozgásforma, az úszás nem ad ilyen visszajelzést. Az ízületek terhelését igen óvatosan kell megválasztani. A túlsúlyos gyermek alsó végtagjának fokozottabb terhelése kifejezett későbbi károsodásokra vezethet. Az elhízott gyermek futása, különösen nem természetes talajon, ilyen elváltozásokhoz vezethet. Az így kialakuló arthrosis jelentősen rontja a későbbi életminőséget. A különböző ízületi károsodások a mozgás időtartamától is függenek. Emiatt más a monoton futás és más a futással járó, de pillanatnyi pihenéseket is engedő labdajátékok hatása. Gyakori az önbecsapás, aminek jó példája a lejtőn lefelé való kerékpározás, ezért is érdemes az izzadás jelentőségét hangsúlyozni.

Számos gyermek és különösen serdülő veszi igénybe az úgynevezett konditermek szolgáltatásait. Megfelelő ellenőrzés mellett az itt történő mozgás hasonló hatású, mint más sporttevékenység. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a különböző kondicionálószerek használata mind magas vérnyomás, mind túlsúly esetén kifejezetten káros lehet. Ez olyan ártalmatlan készítményekre is vonatkozik, mint például a szőlőcukor. A mozgásprogram ajánlatakor természetesen tekintettel kell lenni a családok anyagi helyzetére is. Ez lehetséges, mivel számos olyan mozgásforma ismert, ami nem igényel jelentős pénzkiadást.

Az étrendi változások alapelvei
Nyilvánvaló, hogy zsírokban dús táplálék sem magas vérnyomás, sem elhízás esetén nem ajánlható. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy az antioxidáns hatású A- és E-vitamin, amelyek megkötik az érfalsejteket károsító szabad oxigéngyököket, zsírban oldódnak. Emellett a gyermek növekedése, fejlődése jelentős mennyiségű, csak táplálékkal felvehető esszenciális zsírsavat igényel. Ezért a kövér gyerek táplálékában is helye van a zsírnak, nem mindegy azonban, hogy milyen az elfogyasztott zsír mennyisége és minősége. Ezt segíti, ha a táplálék elkészítéséhez sertészsír helyett olajat használunk, annál is inkább, mivel a hazánk éghajlata alatt termelt napraforgóolaj A- és E-vitaminban gazdag. A mesterségesen hizlalt állatok húsa és az abból készült felvágottak helyett érdemesebb természetes környezetből származó halat fogyasztani. Sem a magas vérnyomásos, sem az elhízott serdülő nem fogyaszthat tepertőkrémes, vagy zsíros kenyeret. A rántott levesek helyett otthon friss gyümölcsből készített ivólét érdemes fogyasztani.

Külön bekezdést érdemel a zöldség kérdése. Nyers zöldet minden étkezéskor szükséges fogyasztani. A salátát öntet nélkül, a gyümölcsöt gyakorlatilag mennyiségi korlátozás nélkül, kivéve a magas kalóriatartalmú banánt, ami elhízás esetén nem, elhízás nélkül, magas vérnyomás esetén azonban bőségesen fogyasztható. Az öntet, a rántás és a habarás kifejezetten az elhízást segíti, mivel őseink a zöldség sózását, liszttel és zsírral történő keverését (főzelék készítése) éppen kalóriapótlásra találták ki az akkori kemény fizikai megterhelés elviselésére. A só vérnyomás-emelkedést előidéző hatása még további bizonyítást igényel, de a kálium/nátrium arány növelése az étrendben gyermek- és serdülőkorban is jó hatásúnak tűnik. Ezt minél kevesebb só és minél több nem sózott zöldség fogyasztásával lehet elérni.

Természetesen fontos a táplálék mennyiségének kérdése is. A sovány, magas vérnyomásos serdülő étrendjében a mennyiségi megszorítás nem szerepel. Elhízás esetén az elfogyasztható mennyiséget érdemes minél egyszerűbben meghatározni. Egy fajta ételből elfogyasztott mennyiség ne legyen több, mint amennyi kinyújtott tenyérrel lefedhető. Ez alól a szabály alól csak a nyers zöldség mentesül. Ezt az adagot naponta legfeljebb öt alkalommal lehet ismételni. Ivásra elsősorban a csapvíz ajánlható, illetve a NaCl-ot nem vagy igen kis mennyiségben tartalmazó ásványvíz. Tej naponta maximum fél liter fogyasztható az 1,5%-os vagy annál hígabb formából. A 0%-os gyümölcsjoghurt, illetve a házilag, adalékanyag hozzáadása nélkül készített természetes gyümölcslé fogyasztása mennyiségi korlátozás nélkül ajánlott.

Sok kérdés merül fel a különböző multivitamin-készítmények fogyasztásával kapcsolatban. E készítmények alkalmazása során érdemes figyelembe venni több mikroelem és vitamin ( például a vas, a D-vitamin stb.) túladagolásának veszélyét. Elméletileg meggondolásra késztet az a tény is, hogy a különböző vitaminok enzimeink prosztetikus csoportjaként működve túlkínálat esetén a szervezetet mintegy 'csúcsra járatják', ami hiánybetegség jelenléte nélkül nem biztos, hogy kedvező hatást jelent.

A családok életmódjának változtatása
Egyik legfontosabb kérdés a magas vérnyomás gondozása során a dohányfüst minden formájának elkerülése a dohányfüstben levő anyagok egy részének vérnyomásemelő hatása miatt. Nemcsak az aktív dohányzást kell a serdülőnek abbahagyni, amit pontosan tizenéves korban szoktak elkezdeni, de fontos, hogy a család dohányzó tagjai csak olyan területen dohányozzanak, ahol a gyermek, serdülő nem tartózkodik. Arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy magas vérnyomásos gyermek ne üljön olyan járműre, ahol a dohányzás megengedett. A tapasztalatok szerint ebben az életkorban a dohányzásról történő leszokás a felnőttkorinál könnyebb. Érdemes a baráti kapcsolatokra tekintettel megkísérelni néha egész kis közösségek együttes befolyásolását is. A szülők dohányzási szokásainak változtatása ennél alig könnyebb feladat.

Sok pszichés hatás is szerepelhet mind a magas vérnyomás, mind az elhízás kialakításában. Általában elmondható, hogy a gyermeket, serdülőt partnerként kell megnyerni a gondozás előírásainak betartásához. A bekövetkező fogyás sikerélménye és a család életmódjának a gyermek érdekében történő változtatása, valamint az ezzel járó fokozottabb odafigyelés együtt gyakorolhatnak jótékony hatást, ami a gondozás eredményességéhez jelentősen hozzájárulhat. Ezt a hatást jelentősen ronthatja a korábban már lefogyott gyermek újra hízása, illetve a normális vérnyomást elért gyermek, serdülő vérnyomásának újabb emelkedése. Ezért érdemes a gondozás során lassabban elérhető, tartós eredményre törekedni. Az elhízással kapcsolatban a cél nem elsősorban a fogyasztás, inkább a testsúly megtartása a növekedés mellett. A gondozás minden esetben a család gondozását jelenti.

Az a kérdés, hogy az elhízott, illetve magas vérnyomásos gyermek, illetve serdülő gondozásával elérhető eredmények mennyire befolyásolják a későbbi, felnőttkori betegségek megelőzését, egyelőre még nyitott. Számos követéses vizsgálat adhat választ e kérdésre. Nem kétséges azonban, hogy a vérnyomás normalizálódása, illetve az elhízott gyermek testtömegének csökkenése hasznos a gondozott gyermek, illetve serdülő számára. Sok esetben a külső előnyös változása más előnyös, belső változásokkal is jár.

A gondozás során ajánlatos ügyelni arra, hogy a gyermeket vagy serdülőt megóvjuk a szélsőséges beavatkozásoktól. Az orvosi ellenőrzés rendszeressége biztosíthatja, hogy a megkezdett kúrát szükség esetén időben hagyják abba. Csak az egész családdal fenntartott állandó kapcsolat hozza meg a kívánt eredményt.

Összefoglalás
A gyermekkori elhízás és magas vérnyomás veszélyeztető tényező lehet a felnőttkorban előforduló kardiovaszkuláris betegségek szempontjából. Ezen állapotok megváltoztatása segíthet a korai kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében. A kedvező változások elérését célzó gondozás alapja a fokozott mozgás, a megfelelő étrend és a családok életmódváltozása. Gyógyszerre csak ritkán, vitaminkészítményekre gyakrabban van szükség a gondozás során.

Felhasznált irodalom:
1. Székács, B. (szerk.): Hipertónia 2000. Bp.: Promenade Publ. House, 1997.
2. Szamosi, T. (szerk.): Felnőttkori kóros állapotok megelőzése gyermekkorban. Bp.: Medicina, 1993.
3. Williams, R. G., Hunt, S. C., Hasstedt, S. J. et al.: Genetics of hypertension: What we know and don't know. Clin. Exp. Hypertens, A12.: 865-876., 1990.
4. Pickering, T. G.: Inheritance of hypertension and blood pressure reactivity. Hypertension, 16.: 498-500., 1990.
5. Folkow, B.: Critical review of studies on salt and hypertension. Clin. Exp. Hypertens, A14.: 1-14., 1992.
6. Környei, V.: Gyermekorvosok és az ischaemiás szívbetegség primaer prevenciója. Magyar Pediáter, 23.: 80-82., 1989.
7. Olson, G. A.: Atherosclerosis. Churchill, Livingstone NY, 1987.
8. Serdula, M. K., Ivery, D., Coates, R. J. et al: Do obese children become obese adults? A review of the literature. Prev. Med., 22.: 167-177., 1992.
9. Nieto, F., Szklo, M., Comstock, G. W.: Childhood weight and growth rate as a predictor of adult. Mortality Am. J. Epidemiol, 136.: 201-213., 1992.
10. Melnik, T. A., Rhoades, S. J., Wales, K. R. et al: Overweight school children in New York City: Prevalence estimates and charactheristics. Int. J. Obes., 22.: 7-13., 1998.
11. Schaefer, F., Georgi, M., Wühl, E. et al.: Body mass index and percentage fat mass in healthy German schoolchildren and adolescents. Int. J. Obes., 22.: 461-469., 1998.

Komplementer Medicina 2001.12.13.

Dr. Szamosi Tamás


Kapcsolódó cikkek:

  • Borban az egészség

  • Kétszer, háromszor, négyszer… Van-e jelentősége az étkezés gyakoriságának?

  • A bulimia, az evésiszony és az elhízás lelki vetülete

  • Mellbevágó. A mellkasi fájdalmakról

  • Az elhízás anatómiája



  •   küldje el ezt az oldalt ismerősének!

      vissza       nyomtat
    We subscribe to the HONcode principles of the HON Foundation. Click to verify.

    Utolsó módosítás: 2014.10.23.
    Ajánlott böngészők: Microsoft Internet Explorer, Netscape, Firefox
    Ajánlott minimális felbontás: 800x600